Tanúsítást kell végezni
- új épület használatbavétele
- meglévő épület/rendeltetési egység
- ellenérték fejében történő eladása,
- bérbeadása esetén
- 250 m²-nél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület esetén
Nem kell tanúsítványt készíteni az alábbi esetekben:
- használatba vételi engedélyezést megelőző tulajdon-átruházás esetén;
- ha az ingatlanban már résztulajdonnal rendelkező tulajdonos vásárol további részt;
- 50 m²-nél kisebb hasznos alapterületű különálló épületre – pl. kis méretű családi ház ;
- az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt épületre (pl. nyaraló) ;
- a legfeljebb 2 évi használatra tervezett épületre;
- hitéleti rendeltetésű épületre;
- mezőgazdasági és műhely rendeltetésű építmények egyes típusaira;
- levegővel fújt, vagy feszített sátorszerkezetű építményekre;
- a rendelet azokra az építményekre vonatkozik amelyben a “lég- ill. komfortállapot fenntartásához energia felhasználása szükséges”. Ha tehát nincs semmilyen épületgépészeti rendszer telepítve (pl. fűtetlen raktárak, pincerészek) akkor tanúsítvány sem szükséges.
2023. novembertől 1-től új rendelet lépett hatályba, melysok változást hozott az energetikai tanúsításban,pontosabb számítsi metódus, valamint részletesebb felújítést ösztönző javaslatok é ssorrendek kerültek a tanúsításba, megkönnyítve a későbbi döntést.
Az új tanúsítási rendelet három előírást tartalmaz
• használt épületeknél nincs követelmény, céla tájékoztatás ésa felújítás módjának leírása,
• jelentősfelújítás, melyhez tartoznak elvárások, nemzeti és uniós pályázato esetén ezt szükséges elérni,
• új épületek esetén a megújuló tartalom helyett a CO2 kibocsájtásra, és összesített energetikai jellemzőre határoz meg követelményt.
Néhány további változás a 2023-as évben még érvényes szabályokhoz képest:
• Részletes fotó dokumentáció
• CO2 kibocsájtás új besorolás;
• pontosabb definíció a nem lakó épületek tanúsítására
• havi lebontású hőveszteség és nyereség számítása;
• 80 kWh/m2/év az AA követelmény elérése a cél
• felújítási javaslat jó és kiválló szintek eléréséhez
• gépsézeti és épülettechnikai elemek részletes kiértékelése.
Az energetikai tanúsítványok készítését a lenti három rendelet szabályozza.
• Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 9/2023. (V. 25.) EKM rendelet, amely a számítási módszereket írja le,
• Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendeletet, amely pedig a energetikai tanúsítás módszereit szabványosította
• Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló 313/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet, mely az energetikai tanúsítványok tárolását, további felhaszálását szabályozza
A tanúsítás alapjául az épületek összesített energetikai jellemzője szolgál, mely az energetikai minőséget a vizsgált épület összesített energetikai mutatójának és a referenciaépület összesített energetikai mutatójának százalékában kifejezett arányával jellemzi.
A tanúsítás érvényessége 5 év, az esetben, ha az épületen nem történik a teljes érték 25%-
Épületek besorolása energiatanúsítvány szempontjából:
A 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet írja elő, hogy mely épületekre kell, és mely épületekre nem kell energiatanúsítványt készíteni. Eszerint:
Az épület energetikai jellemzőit – amennyiben nem rendelkezik hatályos energetikai tanúsítvánnyal – tanúsítani kell
- új épület építése,
- meglévő épület (önálló rendeltetési egység, lakás)ellenérték fejében történő tulajdon-
átruházása, vagy
- egy évet meghaladó bérbeadása,
- 500 m2-
nél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület esetén.
Nem terjed ki a rendelet hatálya, tehát nem kell tanúsítványt készíteni:
az 50 m2-
az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt épületrea legfeljebb 2 évi használatra tervezett épületre,
hitéleti rendeltetésű épületre,
a jogszabállyal védetté nyilvánított épületre, valamint a jogszabállyal védetté nyilvánított (műemlékileg védett, helyi építészeti értékvédelemben részesült) területen lévő épületre,
a mezőgazdasági rendeltetésű épületre,
azokra az épületekre, amelyek esetében a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20 W/m3, vagy a fűtési idényben több mint húszszoros légcsere szükséges, illetve alakul ki,
a műhely rendeltetésű épületre,
a levegővel felfújt, vagy feszített – huzamos emberi tartózkodás célját szolgáló – sátorszerkezetekre.
